Miskolc, 2011. június 12.
Búcsú Ádámtól
Majd 20 éve Ádám lakásán gyűltünk össze, hogy ötletének, a Bükki Hegyi Maraton futóversenynek a gyakorlati megvalósítását megbeszéljük. Lelkesen támogattuk Ádám elképzelését. Én a távok 10km, 21km és 42km útvonalának kitalálását, szintvonalas térkép készítését, a frissítők helyének kijelölését vállaltam Varga Jozsó barátommal. Az akkor még tizen éves Eszter lányom és Balázs fiam is segítettek a terepen, kerékpárral mértünk, festettük a jeleket útra sziklákra.
Balázst késő délután több mint 50 km hegyi munka után a kiliáni bezinkútnál elütötte egy autó. Hála Istennek felépült, mert volt rajta sisak.
Ádám az első és azóta minden hegyimaraton előtt nagyon izgatott és gondterhelt volt. Sokat vállat a szervezésben és az előkészítésben, de mindig voltak önzetlen segítői, akik egyre profibb módon oldották meg a feladatot. Ádám tartotta életben a Hegyimaratont, most hogy elment köszönet azoknak akik tovább viszik a rendezést.
Sajnos az idén sem tudok indulni, holnap hajnalban Németországba utazom, de lélekben Ádámra emlékezve ott leszek a rajtnál és a hosszú emelkedőkön.
Hiszem, hogy Ádám most már nyugodtan tekint le kedves versenyére!
Nyugodjon békében!
Szeretettel üdvözlöm sporttársaimat:
Szendrei Béla